II. Albel István fia Gyula nagyapánk, a gazdatiszt
Keszthelyen élő dédapánk Albel István (1855, Zay Ugrócz)1882-ben megnősült feleségével Vass Teréziával (1860,Somogyfajsz)a belvárosi Hanczok utcai lakásukban nevelték fel hat gyermeküket: Gyulát, Margitot, Ferencet, Ilonát, Erzsébetet és Istvánt.
Dédszüleink: Czittebarth Mária (1842, Kőszeg )és Kuncze Antal (1842, Keszthely) órásmester, lányuk Kuncze Gizella (1884, Keszthely), a későbbi Albel Gyuláné, a nagyanyánk. Nagyszüleink 1882-ben kötöttek házasságot Keszthelyen
A legidősebb fiú Albel Gyula (1883, Keszthely) a nagyapánk, gazdatiszt lett, Ferenc, a dorogi szénbánya külszíni fúrásainak vezette, a legkisebb fivér István pedig a Vereschvári szénbánya tisztviselője volt. A felsorolásból kitűnik, hogy apai águnkon a férfiak többségükben bányászok, másrészt gazdászok voltak.
Gyula, a nagyapánk, aki 1883-ban Keszthelyen született, és ott végezte el az elemi iskolát, majd a Bencéseknél a gimnáziumot, majd 1904-ben a keszthelyi Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet okleveles gazdaként bocsátotta útjára.
A Károlyi grófok uradalmaiban vállalt állásokat: Alagon és Fóton segédtiszt volt, majd a gazdatiszt Káposztásmegyeren. („Gazdatiszt az, aki másnak a gazdaságában a gazdasági igazgatás, kezelés vagy ellenőrzés rendszerinti tennivalóinak fizetésért való ellátására szerződik.”) 1900. évi 27. Törvénycikk. A gazdatisztek nyugdíjra is jogosultak lettek.
| Előző (I.) rész |  |
| |
 |
Folytatás (III. rész): Nagykárolyi Károlyiak » |
