V. Nagyszüleink élete Dombiratoson folytatódott, majd Kunágotán ért véget


Gyula nagyapánk, 1916 végén Dombiratoson vállalt gazdatiszti állást. Zsidó bérlők voltak itt az urak, első Róth az Izidor, Mária Terézia miatt még a közeli városba sem tehette be a lábát. Aki utána jött, Ráth-tarti (sic) lett és református. Később a Ráth nővéreké lett a birtok. Aztán benősült a családba egy aradi fess huszártiszt, aki rendesen koptatta a vagyont, aztán főbelőtte magát. Anna a másik nővér, tehetségesen rajzolt, festett és álnéven a Nyugat írt, férje, aki festőművész volt.

Az 1900-as évek elején épült kastély földszintjén a rokon családok külön lakosztályai voltak. A gondozott angolparkban egy teniszpálya is helyt kapott. A kastélyparkra nagy üveges veranda nézett, melyből a nagyszalon, majd az ebédlő és mellette a kisszalon, a tálaló és a folyosó végén a konyha, majd a cselédek szobái. A kastély melletti földszintes tiszttartói házban éltek apámék. Albel Gyula, az apai nagyapánk 1916-ban lett a Ráth család birtokának lett vezető gazdatisztje, és 1944-ig vezette a birtokot.

 

 


Dombiratosról először 1944 decemberében Klotildligetre menekülnek, majd, onnan 1945 nyarán visszatérnek a Kunágotán dolgozó lányukhoz, (-ekkor még mindkét fiuk hadifogságban van)és annak szolgálati lakásában élnek halálukig, és ott is nyugszanak a kunágotai temetőben (lányukkal, Annával együtt).
Albel Gyula nagyapánk ellen eljárás indult, de végül felmentik, hiszen semmiféle háborús cselekményben nem vett részt, nem volt fasiszta párt tagja (- úgy tudom szociáldemokrata nézeteket vallott, apánk is ezért lépett be a Magyar Szociáldemokrata Pártba 1945 őszén).

Képek


Dombiratoson: nagyszüleink és Gyula, Anci és Andor a gyermekeik.

 

 

 


Kaposi Lajos, becenevén a Lulu bácsi háza Dombiratoson, és ami a kastélyból megmaradt.

 

 

 

    
Nagyszüleink Klotild (Tildi) és Andor (Öcsi) unokájukkal 1946-ban Kunágotán.

 

 

 


Kunágotán az Állami Óvodában 1947-ben: Gizella a nagymamánk, Mária az édesanyánk, Anci nagynénénk Gyula és Paul nagyapáink társaságában.

 

 

Mit éreztem, esetleg értettem meg ezen az úton:

  • Dr. Albel Andor Tarpánazt, hogy a Károlyi grófokat szolgáló Albel nagyapámnak a kor magas színvonalának megfelelő agrár-gazdasági, és nagyüzemi ismeretei voltak;
  • a trianoni döntés miatt mély sebeket hordozott, ezért a délvidéken kormányt alakító Horthy Miklóshoz természetesen vonzódott, nagyra tartotta a Kormányzót és mezőgazdasági miniszterét;
  • ugyanakkor a falu és a vidék lakosainak életét és helyzetét látva hasonlóan, mint B.Zs. Endre jobbról a szociáldemokraták felé sodródott, fia Apánk be is lépett a magyarországi Szociáldemokrata Pártba;
  • apánkat a háborúban és azt követően a szüleiért és értünk, családjáért érzett felelőssége vezérelte, amikor kellett - a pártok egyesülésekor –belépett a MKP-ba, majd megnyugvással (talán jó érzéssel is!) fogadta, amikor kizárták;
  • mégis, mint tanár 1942-től 1974-ig, szép pályát futott be;

    Szarvasi dísz-polgárságát elsősorban dr. Demeter László polgármesternek anyánk (- és a nagy családot felnevelő, a szeretetben idősödő házaspár) iránti tiszteletének köszönhette.

    Tarpa, 2011-12-21.        Dr. Albel Andor

    Előző (IV.) rész


  •   Tarpa
      Albel Andor útja: Tarpától Szarvasig (Tarpa, I. rész)
      Albel István fia Gyula nagyapánk, a gazdatiszt (Tarpa, II. rész)
      Nagykárolyi Károlyiak (Tarpa, III. rész)
      A történelmi Tarpa (Tarpa, IV. rész)
      Dombiratos majd Kunágota (Tarpa, V. rész)