Történeti áttekintés
A család a Cseh - Morvaországi az Elba (Albis, Elbe, Albe) folyók környékéről települt délebbre a mai Szlovákia északi részén lévő, Nyitra megyei Zay - Ugróc nevű faluba. A VIII. században magyarnak számító településről vannak az első írásos dokumentumaink. Innen van az utolsó általam ismert írásos dokumentum. Az Albl-nek írt István, akit Ugrócon anyakönyveztek, lehet Albe is, sőt, ez utóbbi a valósabb, mert ennyi mássalhangzót kiejteni igen nehéz lehetett. Sőt az „l” betű is később, kiejtési problémák miatt kerülhetett a név végére, hogy a többnyire magánhangzós keresztnevek jobban kimondhatók legyenek. Így tehát valószínű, hogy az Albl - Abel - Albe - Albel nevű családi név ugyanazt a családot jelöli, a változatok az anyakönyvi kivonatok elírásainak következményeként vagy a kiejtés könnyítése vagy a magyarosítások miatt keletkezhettek.
Mindezeket figyelembe véve a Pozsony megyei 1754 – 1755 évi országos összeírásban Albe Ádám, és Albe Imre szerepelnek.
Albel Alajos – gyula nagybátyám leírása alapján (neki is úgy mesélték az idősebbek) Mária Teréziának volt testőrkapitánya, aki a „ritter von kloszterneiburger” előnevet viselte, lehet az előbbiek leszármazottja. Mivel írásos emléket nem ismerek, éppúgy lehetett a magyarországi Eger kapitánya, mint a Cseh – Morva vidéki szintén Eger nevű település és vár tisztje. Ugyanis a törökök elleni 1593 – 1608-ig tartó 15 éves hosszú háború alatt Nyugat-Európa zsoldosait itt, a felső Csehországi Egerben gyűjtötték össze és innen indultak a magyar földre, és tovább a török seregek ellen. Ezért, még az is elképzelhető, hogy a csehországi Egerből az észak-magyarországi Egerbe juthatott a fent említett Albel Alajos.
A XVIII. század végén a Tihany melletti Arácson dolgozott egy cséplő brigád, melynek Abel nevű tagja volt, akinek két gyermeke: Paul és Toma.
Albel Andor útja Tarpától Szarvasig
Családunk XIX. és XX. századi története több településhez is köthető. Albel Andor édesapánk útja Tarpától Dombiratoson át Szarvasig több állomáson és településen, korszakon és rendszeren át vezetett. Az alábbiakban Dr. Albel Andor (Ifj.) összeállítása olvasható, amely egy 2012- ben végzett áfogó gyűjtőmunka eredménye.
Családfa
Mivel a család története meglehetősen régi időkre nyúlik vissza, és az elődök is nagy számban ismertek, ezért a teljes családfa kirajzolása egy oldalon nem lehetséges. Kattintson a bal oldali áttekintő ábrára, majd onnan a fákra tovább kattintva megjelennek az egyes ágak részletes családfái.
Albel Gyula (1917-99) naplójából
Albel István testvérei:
Albel Ince – Amerikába kitelepült és 1937-ben jött haza. Nőtlen ember volt. Hazajövetele után, behálózta egy idegen család. Pénzéből kifosztották és (Tellér testvérek) szegényen halt meg Szentendrén.
Albel Ilka szintén Szentendrén élt. Varrogatással tartotta fent magát és segítette Ince bátyja Amerikából. Nem ment férjhez. Ő is szegényen halt meg Szentendrén.
Albel Lajos Bulgáriába vándorolt ki és Szófia melletti faluban papírgyárat alapított. Ott is halt meg. Őt egy volt nagybátyja patronálta, aki Lugoson volt városi főjegyző. Ez a nagybácsi nőtlen volt. Lugoson halt meg, és temették el. Albel Lajos volt.
Albel István gyermekei jönnek sorra:
Édesapám, Albel Gyula, 1883-ban született Keszthelyen. Itt végezte el az elemi iskolát, majd a Bencéseknél a gimnáziumot. 1904-ben végezte el a Magyar Királyi Gazdasági Tanintézetet és lett okleveles gazda. Mint okleveles gazda került gróf Károlyiék uradalmaiba. Volt Alagon és Fóton, mint segédtiszt, majd Királyságon. Innen, mint önálló vezető gazdatiszt került Tarpára. Tarpán 10.000 katasztrális holdat vezetett. Volt ebben 4000 katasztrális hold erdő, és 6000 katasztrális hold szántó, rét, legelő. Tarpára már, mint nős ember került 1912-ben. Felesége, Édesanyám szintén keszthelyi származású és osztrák eredetű családból származott. 1884-ben született Kunze (esetleg Kuncze) Gizella. Szülei: Kunze Antal ékszerész és órás, felesége Zitterbarth Mária. (Pozsonyban jelenleg is élnek Zitterbarth-ok. Volt egy Zitterbarth Kálmán nagybácsija, aki alapítványt létesített, ha valamelyik unoka papi pályára akart lépni)
Tarpáról Édesapám 1916-ban az orosz betöréskor menekültek Pilisszentivánra nővéréhez és itt születtem én.
Tarpán születtek testvéreim: Andor 1914-ben, Anna 1915-ben, Gizella 1916-ban (aki, még ebben az évben meghalt a Beregszászi kórházban). Innen, 1916 végén Dombiratosra került a család, apám a Ráth család birtokának lett vezető gazdatisztje. Itt dolgozott a 2000 ha-os birtokon 1944-ig. 1945-ben Anna nővéremhez költöztek Kunágotára, aki ott vezető Óvónő volt. Itt halt meg édesanyám 1951-ben, majd édesapám 1953-ban. Itt is vannak eltemetve Anna nővéremmel együtt."
 |
Dr. Tóth Ágnes: Kitelepítések 1945-1948 (1,2 MB) |
| Az Albel család genealógiája (188 KB) |
 | Papa életrajza 1950 |
| Családfa |
| Im Memoriam Albel család 1943-2008 |
